Hosszú hónapokig kedvezőtlen hírek érkeztek a magyar ipari termelésről, júniusban azonban megérkezett az első reménysugár. Bár egyetlen hónap adataiból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, annak mindenképpen örülhetünk, hogy a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása (ebben az alágban van az akkumulátorgyártás) érdemi növekedést mutatott az egy hónappal ezelőttihez képest.
Az előző hónapok visszaesése után júniusban nőtt az ipari termelés májushoz képest. A növekedés azonban visszafogott, miután a hazai ipar húzóágazatai szenvednek.
A magyar gazdaság 2024 első negyedévében rövid fellendülése után a második negyedévben a GDP 0,2%-kal csökkent az előző három hónaphoz képest. Az 1,5%-os éves szintű növekedés ellenére az előzetes növekedési adat csalódást keltő belső keresletre utal, és a törékeny fellendülés elsődleges hajtóereje a szolgáltatások voltak – derül ki az ING friss elemzéséből, amely szerint a kormány 1,8-2,2%-os előrejelzésénél is alacsonyabb lehet a bővülés 2024-ben. Eközben bár szükséges lenne egy költségvetési stimulus, a BNP Paribas szerint a büdzsé állapota nem teszi ezt lehetővé.
A koronavírus-járvány óta nem volt olyan magas a kereslethiányt tapasztaló cégek aránya a magyar feldolgozóiparban, mint most - derült ki a Kopint-Tárki konjunktúratesztjéből. Mindez pedig kifejezetten kedvezőtlen képet fest az ipari termelés várható alakulásáról.
A vártnál érdemben jobb amerikai ipari termelés megerősíti a feldolgozóipar kilábalását. Ez több részvénypiaci szektor számára is kedvező fejlemény lehet és rögtön adódik a kérdés, hogy a feldolgozóipar fellendülése képes lehet-e ellensúlyozni a szolgáltatószektor lassulását.
Több mint 25 év telt el azóta, hogy Holger Schmieding „Európa beteg emberének” nevezte Németországot. A Dunán és a Rajnán is sok víz lefolyt azóta és most mégis ugyanezt a témát boncolgatjuk. De valóban csak a németek a hibásak a magyar ipar gyenge teljesítményéért vagy van más is a hazai folyamatok mögött?
Néhány hónapnyi tisztességesebb termelési adat után az euróövezetben májusban újabb csökkenés következett be, 0,6%-kal esett az ipar áprilishoz képest. Összességében ez még mindig beleillik a termelés folyamatos csökkenésének 2022 szeptemberében kezdődött trendjébe. A felmérési adatok pedig azt jelzik, hogy a feldolgozóipar fellendülése nem a közeljövőben jön el.
Nehéz helyzet elé állítja a döntéshozókat, hogy a vártnál érdemben rosszabb kínai GDP-adatok érkeztek. Az eddig meghozott ösztönzőintézkedések egyelőre még nem érezteti a hatásukat. A héten tartják Kínában a Harmadik Plénumot, ahol akár fontos gazdasági döntések is születhetnek, amelyek újra életet lehelhetnek a gazdaságba.
Fontos adatok jönnek a héten, a legfontosabb esemény viszont az egyik nagy jegybank kamatdöntése lesz. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, mire figyelnek a befektetők a héten.
Japánban májusban mind havi, mind éves összevetésben növekedett az ipari termelés.
Harmadik egymást követő hónapban csökkent az ipari termelés volumene: májusban 1,1 százalékkal volt kisebb a termelés volumene, mint egy hónappal korábban. Az ipar gyenge teljesítményét általánosságban a szerény exportkereslet okozza, de kirívóan sújtja a szektort az elketromos autózásra való átállás vártnál gyengébb tempója is, ami miatt a hazai akkumulátorgyáraink termelés szabadesésben zuhan.
Az idén 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak az MBH Bank szakértői, akik ma tették közzé negyedévente frissülő előrejelzésüket. A lakossági fogyasztás fokozatos élénkülése húzza a gazdaságot, ám az ipari fellendülés várat magára. Jövőre már a beruházások is pörgetik a gazdaságot, ezért 4% feletti bővülést várnak a közgazdászok.
Kiemelten izgalmas hét lesz, több olyan piacmozgató adat is érkezik, amelyre a befektetők feszülten várnak. Emellett lesznek rendhagyó események, választások, amelyek szintén befolyásolhatják a kereskedés. Mutatjuk, melyik napokon kell nagyon odafigyelnie a befektetőknek.
Az EU tervezett szén-dioxid-határadója, vagyis az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM-rendelet) aggodalmakat keltett Indiában, mivel az ország szénfüggő nehézipari ágazatai attól tartanak, hogy elveszítik egyik legnagyobb piacukat.
A forint sorsát meghatározó adatközlésekre figyelünk a héten: itthon az MNB a folyó fizetési mérlegről ad számot, míg a Központi Statisztikai Hivataltól a turizmus és a munkanélküliség alakulásáról kaphatunk képet. Nemzetközi szinten az amerikai adatok, köztük a Federal Reserve kamatpolitikáját meghatározó munkanélküliségi és PCE inflációs adatok hozhatnak piaci izgalmakat.
Történelmi csúcsra emelkedett a külkereskedelmi többlet Magyarországon, ám nem csak ez az érdekes a hatalmas áruforgalmi szufficitben. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatából többek között kiderül, hogy az energiaárak alakulása már egyáltalán nem játszik szerepet a külső egyensúly szakadatlan javulásában, és hogy a belső kereslet élénkülése egyelőre nem látszik az importadatokban.
A globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikájának jelentős szerepe lesz abban, miként folytatható a hazai kamatpolitika - ez derül ki az MNB közleményéből.
Meglepetésre a májusi ipari termelés érdemben a várakozások felett alakult, de összességében a szektor dinamikája továbbra is alacsony.
Kínában vegyes májusi makrogazdasági adatok láttak napvilágot hétfőn: a kiskereskedelmi forgalom növekedése gyorsult, az ipari termelésé lassult, miközben stagnált a munkanélküliség.
A smart city, vagyis okosváros koncepciója az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap, mivel a városok nagyságának és népességének növekedése, a környezeti kihívások és a technológiai fejlődés szükségessé teszik a hatékonyabb és fenntarthatóbb működést. Az EU Fit for 55 kezdeményezése, mely szerint 2030-ig 55 százalékkal kell csökkenteni a kontinens CO2 kibocsátását, minden eddiginél időszerűbbé teszi a fejlesztéseket. Az okos városok alapja a különböző infrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolása és optimalizálása. Ez magában foglalja az energiaellátást, közlekedést, vízgazdálkodást, hulladékkezelést, egészségügyi szolgáltatásokat és a közigazgatást. Az adatok gyűjtése és elemzése révén a városok képesek reagálni a valós idejű eseményekre, javítani a szolgáltatások minőségét és csökkenteni a környezeti terhelést. Európa legnagyobb smart city rendezvényét tavaly ősszel Barcelonában tartották, ahonnan a Portfolio exkluzívan tudósított, június elején pedig Csehországban, Brnoban járt, ahol kisebb léptékű, de a kelet-közép-európai mezőnyben jelentősnek számító rendezvényt, az Urbis-t látogatta meg.
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg...
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek...
Tegnap óta mindenki azt találgatja, hogyan számolták ki az amerikai vámokat. A bemutatott ábrán az amerikai termékekre...
Az adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú... 
Egy nemrég megjelent kutatás szerint az erdőtüzek miatt keletkező finom részecskék jelentős mértékben hozzájárulhatnak...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 5%-os THM-mel elérhető lakáshitel: lehetőség vagy csapda? Áprilistól...
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
